Retro vasárnap 5.hét ,,Pályaudvaron" című vers

 Pályaudvaron

Amikor leszállt az este,

s véget ért egy egyetemi nap.

Amikor az utasok és a vonatvezetők a káosztól feszültek voltak,

tekintetem egy angyal lányra akadt.

Szemébe néztem,

s kellemesen megöleltem.

Ölelés közben fürtjei simogatták arcomat,

arcának mosolya szebbé tette napomat.

Olyan jó volt Őt megölelni,

mint barna, göndör hajú kisfiúként a teletabimat.

Olyan jó volt szemeibe belenézni és az illatát érezni,

mint egy tengerparton a tiszta kék ég alatt sétálni és közben a csillagokat nézni.

Olyan jó volt örömeinek örülni,

mint a csillagok fényét, szikrázását csodálni.

A vonat elindulásakor feltettem egy kérdést,

hogy vajon mit is kívánhatnék ennek a lánynak?

Nem is tudom,

talán azt, hogy mosolyában és nevetésében mindig legyen élet.

Hogy arcára az legyen írva, hogy :,,Jól vagyok és minden csupa boldogság.".

Hogy verjen a szíve nagyon, de nagyon sokáig,

s erővel teli szívhangja legyen telis - tele boldogsággal, amíg lélegzik.

Budapest, 2019. november 18. 16:45