RETRO EGYVELEG [2022.06.07. 19:55]
EGYVELEG versei:
1., Ha lesz egy lányom (2019)
2., A zene ereje (2019)
3., Az utca (2019)
4., Csillagtenger (2019)
5., Ma újra együtt (2019)
6., Fénykép (2018)
7., Vannak (2017)
8., Kíváncsi szív (2017)
Ha lesz egy lányom
határtalan örömmel fogom fogadni ezen a világon.
Ha lesz egy lányom ,
minden nap el fogom neki mondani , hogy miért imádom.
Az lesz a napi célom, hogy mosolyába életet, szemébe boldogságot varázsoljak,
a kis szeretet csomagomnak szeretetet adjak, biztonságot biztosítsak.
Ha lesz egy lányom,
annyiszor fogom ölelni és megszeretgetni ahányszor csak tudom.
Akkor lesz teljes a napom,
hogyha arcán tükröződik a boldogság , mint égen a napsugár.
Ha lesz egy lányom,
nem fogom elvárni , hogy TÖKÉLETES legyen.
Az élet egyik igazsága szerint a tökéletesség egy ember esetében nem létezik,
mert a tökéletlenségben rejlik olykor a tökéletesség.
Ha lesz egy lányom ,
bármit szeretne majd csinálni, bármivel szeretne majd foglalkozni én támogatni fogom.
Meg fogom majd tanítani arra , hogy az ember akkor lehet sikeres , ha amit csinál azt szeretettel csinálja,
Mert a hit és a szeretet csodákra képes,
ez a két dolog köveket , sziklákat , dombokat , hegyeket mozgat meg.
S ha úgy hozza az élet , akkor a csillagokat is lehoznám majd az égről az én kis drágámért,
de nem fogom az égről az összes csillagot lehozni , mert néhány csillag jobban mutat az égen,
s majd szeretném neki megmutatni , hogy hogyan lehet azokat lehozni.
Ha lesz egy lányom,
megtanítom neki , hogy a megérzéseire hallgasson.
Az okos megérzésekre , mert a test sosem hazudik,
a test egy színpad , ahol a lélek zenéje játszódik.
Nem véletlen akad , szúr , fáj valami,
nem véletlen múlik el a fájdalom akkor, amikor.
A lélekben játszódó történések intézkednek annak ügyében,
hogy egy betegség ne találja meg az embert,
hogy a test milyen tüneteket produkáljon.
Ha lesz egy lányom,
Nőként fogok vele bánni.
Ha majd elviszem valahova kinyitom előtte az ajtót,
lesegítem róla a kis kabátot.
Meghallgatom majd akármikor,
kisírhatja magát , kiöntheti kicsi szívét a vállamon.
Sokat fogom majd dícsérni az édesanyját a szeme láttára,
s a füle hallatára.
Ha lesz egy lányom,
szeretni fogom őt , hogy felnőve a világban szeretni tudjon.
Vigyázni fogok rá és ott leszek mellette , ameddig megtehetem,
előbb történjen velem valami rossz , mint hogy neki bármi baja legyen.
Hagyni fogom őt olykor álmodozni,
hogy legyenek álmai.
Hagyni fogom őt olykor unatkozni,
hogy legyenek gondolatai.
Örömmel fogom bármikor hallgatni,,
mert biztos rejtve valami újat fog a világból mutatni , a dolgokról tanítani.
Vác, 2019.július 23. 12:00
A zene ereje
Dallamával víz alatti érzelmeket korbácsol,
szövegével egy üzenetet látensen tolmácsol.
Olykor megfojt,
olykor feloldoz.
Olykor leláncol,
olykor felszabadít.
Olykor a fellegekbe,
olykor a mélybe repít.
De egy biztos, hogy a lélekben egy új világot nyit,
mert hallgatása közben egy belső koncert zajlik.
Húrokat pengető ritmusával életre kelt emlékeket,
vágyakat és elfeledett érzelmeket.
Vác, 2019. augusztus 14. 21:55
s szemem elé rajzolódik régi nyarak rajza.
Amikor biciklivel , rollerrel lábunk alatt őszintén örültünk egymásnak,
öcsémmel és közös barátainkkal együtt képzeletben nekivágtunk a nagy világnak.
Képzeletben jártunk országutakon,
forgalmas autópályákon.
Versenyeztünk egymással versenypályákon,
pihentünk benzinkutakon.
Az utca végéig mentünk a valóságban,
de a világ végére gondolatainkban.
Vác, 2019. augusztus 11. 12:40
Nézem az eget,
és a csillagok szavak nélkül mesélnek.
Nézem az eget,
és a szavak csendesen ringatnak, szemem pedig könnyeket rejt.
Nézem az eget,
és a szavak miután elringattak egy tengerben fürdetnek.
Egy tengerben, amelyet csillagok melegítenek fényükkel,
a mának cinkos nevetése ,,fűszerez" keserűséggel.
Vác, 2019. május 25. 22:27
Ma újra együtt
Ezüsthétvégi eső siratta az utcát,
majd sorszerű napsütés szárította és melegítette fel.
A komp felé vezető utcát féltőn takarta a felhő,
eleinte csendesen mászkált kevés járókelő.
Majd mosolygós arcokkal és optimista hangokkal telt meg,
s egyből valahogy minden más lett.
Olyan volt, mintha egy teljesen másik nap köszöntött volna be,
egy teljesen más életérzés toppant be.
Egy kis vendéglőben a fehér asztalnál,
a környezetet fűszerezte sok finomabbnál-finomabb étel, s sok gyönyörűbbnél-gyönyörűbb lány.
Gyönyörűbbek voltak a kék égnél, az égen elhelyezkedő csillagoknál,
a szép verseknél és a milliónyi szép szónál.
A levegőben vastag betűkkel volt megírva egy íratlan gondolat, hogy : ,,Ma újra együtt és egymásnak örülünk."
Örülök, hogy újra együtt lehetek Veletek,
hogy Veletek örülhetek az életnek.
Hogy Veletek megélhetem ezt a napot,
s a mai napot alkotó sok szép pillanatot.
A sok pillanatot alkotó percet,
a sok percet alkotó másodperceket.
Lányok! Mindennél boldogabb vagyok,
hogy láthatom újra arcotok,
hallhatom újra hangotok.
Érezhetem újra öleléseteket,
láthatom újra nevetéseteket.
Lányok! A legszebb karácsonyi ajándék az élettől az, hogy Veletek tölthetem a mai napot,
hogy megélhetek Veletek sok szebbnél-szebb pillanatot.
Lányok! Amíg élek ezt a napot kincsként a szívemben őrzöm.
Egy féltve őrzött kincsként,
egy drága ékkőként.
Vác, 2019. december 14. 15:30
Fénykép
Van az úgy, hogy egy fényképen lévő mosoly,
sokkal őszintébb , mint egykoron bàrhol.
Történik olyan, hogy indulni kell,
egy màsik életben êlni kell.
A képen egy régi kedves arc mosolya rajzolódik ki,
azon a kêpen a legszebb égbolt rajzolódik ki.
Egy olyan égbolt, amely tele van tisztasàggal,
megannyi csillaggal.
Az az êgboltot rajzoló arc ragyog egy mâsik életben,
az a szív dobog egy màs színű kêpen.
Egy teljesen màs színű kêpen, amit màr tàvolról làthatok,
amihez nem rendelhetőek hozzà a mindennapok.
Amit soha többé nem ronthat el semmi,
mert az ember az évek során megtanul szeretni.
Előveszi az êlet azt , aki rosszul csinàlja,
mint tanâr a diâkot , aki a leckét nem tanulja.
Olykor egy mosolygós arc többet ér minden szónâl,
minden szóbeli féligazsàgnàl.
Minden fenntartó beszâmolónâl,
előre betanult díszmondatnál.
A fehér színű napsugàrral àtölelt kép,
tőbbet ér , mint a tűzvörös, fekete , szürke kép.
Vàc, 2018.11.29.
Vannak
Vannak szavak, melyek bennünk maradnak,
vannak gondolatok, melyek megosztásra várnak.
Vannak emlékek, szokások, melyek belénk rajzolódnak,
vannak feladatok, melyek minket várnak.
Vannak ismeretanyagok, melyek rejtett módon hozzánk szólnak,
vannak impulzusok, melyek évekig bennünk lappanganak.
Újra megálmodjuk álmainkat,
sokszor lefuttatjuk céljainkat.
Újra keressük feladatunkat,
mindig leküzdjük akadályainkat.
Vác, 2017. szeptember 1.
[2022.06.07.]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése