KÖSZÖNET

Köszönet minden édesanyának, aki könnyek és fájdalmak között életet adott azoknak a Nőknek,

akik iránt a szívem egykor szerelmesen vert.

Akikre visszagondolva  szívemben  a rózsaszín idealizáló szerelmet a büszkeség és a végtelen hála váltotta,

mert bár az elképzelt kapcsolatokból nem lett semmi, de ennek ellenére jó érzés volt ezekre a Nőkre vágyakozni.

Köszönet minden édesanyának, akik fogantatásuk pillanatától kezdve szeretettel és gondoskodásukkal vették körül lányaikat,

hogy felnőve boldog és kiegyensúlyozott Nőkké váljanak.

Köszönet minden édesanyának, aki gondoskodásával és fáradhatatlan szeretetével felébresztett bennem egy elvárást önmagammal szemben,

hogy a lányaikat, akikről olyan sokat álmodoztam a kapcsolat beteljesülése esetén minél boldogabbá tegyem.

Hogy tudjam őket úgy ölelni, hogy mindig biztonságban érezzék magukat,

hogyha esetleg gyermekáldásig eljut a vágyott kapcsolat, akkor a nagy pillanat elérkezése esetén  soha ne fogyjak ki a támogató szavakból, legyek annyira erős, hogy a kezeim szorítása közben vagy belém kapaszkodva a legnagyobb fájdalmak közepette is amennyire lehet megnyugodva érezzék magukat.

Köszönet minden édesanyának, akinek az egykori plátói szerelmeim létezését köszönhetem,

s biztosak lehetnek benne, hogy akárhányszor az életben a szemükbe nézek a hálát a szívemből semmi nem tüntetheti el.

Nem tüntetheti el egyetlen meg nem valósult kapcsolat sem,

mert amíg élek mindig hálás leszek Nekik, amiért olyan Nőket adtak a világnak, akikbe jó volt szerelmesnek lenni,

s akikről jó volt álmodozni.

Vác, 2024. május 5.