Emlékek tánca

 Utaztam a buszon a baráti találkozásunkra, s ahogyan pörögtek egymás után a kilóméterek,

úgy suhantak rajtam át az emlékek.

A nagyudvaron a hóesésben, amikor ropogott alattunk a hó és szánkózás közben az Antarktiszon játunk,

a domb mögötti ösvény, ahol Kalandorosat játszottunk.

A nagyudvari salakpályán, ahol rúgtuk magunk alatt a port és gondolatban egy bevásárlóközpont üzletsorán jártunk,

a piros padok, amelyekre ráülve gondolatainkban, hol egy buszon, hol egy vonaton ültünk.

Utaztam a buszon a baráti találkozásunkra, s ahogyan pörögtek egymás után a kilóméterek,

úgy suhantak rajtam át az emlékek.

A matek, irodalom és történelem órák és a felsős napközik pillanatai,

ahol a verseinket szerettük volna felolvasni.

A mai napon a pályaudvaron velünk együtt kezet fogott a múlt és a jelen,

s abban a pillanatban egy kis szünet után ismét elkezdtek táncolni az emlékek és felidéződtek bennem a gyermekkori boldog percek.

S azokat a szituációkat, amelyeket gyermekként eljátszottunk,

a mai napon valóra váltottuk.

S boldogan örültünk egymás társaságának,

a közös ebéd és bevásárlás pillanataiban felidézett emlékeknek, s egymás jövőbeli terveinek megbeszélésének.

Budapest, 2025. február 2.