Megtalálom

 Hiszek abban, hogy megtalálom a kapcsolatunknak az oly régen, a viharok által eltemetett békés oldalát,

azt az oldalt, amely azok a viharok által nagyon mélyre el lett temetve.


Hiszek abban, hogy attól, mert a tolltartók, füzetek, tankönyvek és órarendek mellé a táskáinkba berakott feszültségek, amelyekből gyermekként naívan fegyvereket formáltunk és a következményekkel nem számolva csak a mának élve egymást mészároltuk,

azokból a fegyverekből felnőtt korunkra kifogytak a szavak.


Hiszek abban, hogy azok a fegyverek, amelyekbe gyermekként pakoltuk a töltényeket,

felnőtt korunkra végleg tönkre mentek.

Hiszek abban, hogy azok a fegyverek csak azért kelletek, mert gyermeteg lelkünkkel valahogyan ki kellett élnünk azt,

hogy az elöljáró emberek rettegtek a jövendőtől.

     Rettegtek attól, hogy vajon holnap is fognak-e tudni a szánkba ételt adni,

     rettegtek attól, hogy vajon holnap is fel tudnak-e öltöztetni minket tiszta ruhákba,

     rettegtek attól, hogy vajon holnap is be tudnak fűteni az otthonunkba,

     rettegtek attól, hogy vajon holnap is fognak-e tudni tankolni az autójukba,

     rettegtek attól, hogy vajon, akik ma melletük állnak, vajon holnap nem fognak ellenük fordulni.


Hiszek abban, hogy azok a szavak, amelyeket gyermekként pakoltunk azokba a bizonyos fegyverekbe,

felnőtt korunkra szerteszét gurultak tőlünk nagyon messzire.


Hiszek abban, hogy a közeletekben a vanília és erdei gyümölcs illatú parfüm és a nyár este illatát tisztán lehet érezni,

hiszek abban, hogy annak a március 24-ének képei is hozzánk tartoznak és a gyermeteg lelkünkkel készített fegyverektől távol, felnőtt fejjel újra meg lehet ahhoz a szombathoz hasonló harmóniát élni.

Hiszek abban, hogy mellettetek lélegezve érezhetem a levegő természetes és szabad illatát,

hiszek abban, hogy mellettetek körbenézve megláthatok magam körül sok apró csodát.

Hogy közeletekben ugyanúgy fog sütni a Nap és hullámzani a Duna, mint máskor,

hogy közeletekben ugyanolyan hangon fogom hallani a körülöttünk lévő járókelőket, mint máskor,

hogy közeletekben ugyanúgy fog talpam alatt ropogni a homok és kavics, mint máskor,

hogy közeletekben ugyanolyan illata és íze lesz az ételeknek és italoknak, mint máskor.

Vác, 2025. június 14.


Kép forrása : Saját fénykép



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések